A vizes emberke saját szavaival élve: egy Kolontárt megszégyenítő vörös-iszap mennyiséget hagyott a rézcsövekben kimosatlanul, ami csak akkor derült ki, amikor jöttek beüzemelni a kazánt, így sok minden tolódott. Pl. a beüzemelés, a kifűtés, a járólapozás és így végiggyűrűzve az egész költözés. Szóval most meglehetősen sok idő szakadt a nyakunkba, amit a kerti munkákkal kívántuk eltölteni, megjegyezve azt is hogy október végén ritkán van ilyen jó idő, meg 4 szabadnap egymás után. Andi hozatott egy konténert, ami egyből megint majdnem tele lett, én meg elkezdtem ásni a szellőztetőt és ha már ásót ragadtam, akkor egyből a kerti sütőrészt is rendezgettem. Andi fél méter mély alapozást javasolt amit lehetett volna betonból és összetört törmelékből is, hogy megfelelő legyen a későbbi felépítménynek.
