Eltelt megint pár nap, lássuk mi is történt. Kértünk egy konténert, hogy ez majd mindenre elég lesz, mert hatalmas, aztán kihordtuk bele a vakolatot és majdnem tele lett, az ajzat meg még vagy 4 m3 és a helyén van. De ne ugorjunk ekkorát! Csütörtökön befejeztem a vakolatleszedést, hát ha eddig áldottam a kölcsönzőst, akkor most ódákat zengtem a nevéhez. Mert ugye az elején, amikor vállmagasságtól lefelé dolgozik az ember, akkor szépen ráhelyezi a gép súlyát a vakolatra, amivel vés is és halad és látványos. De aztán jön a feketeleves, amikor váll fölött kell dolgozni, vagy egészen a mennyezeten. Na itt a szépen előző napokon bedurran izomzat kapott egy kis rádolgozást. Aztán amikor visszavittem, meg is egyeztünk, hogy nem fehér embernek való ez a munka! Főleg úgy, hogy az ember órabérbe bérli a gépet, és akkor nem pihenni akar, hanem dolgozni :) Pénteken végre kijött a két kisméretű téglás fal, meg a sitt nagy része. Szombatom meg ráment arra, hogy kivigyem a maradékot, és szép rendet csináljak (kisöpörtem), mert jönnek a szakik Vasárnap. Főművezető szemrevételezett, hozott magával tetőfedőt, majd kis munka csak, hogy koszos legyen minden és jött a víz-gáz mester, méregetett és hallgatott, majd mondta a tutit, radiátor is kell! Akkor lesz! Aztán jöttek a 10es válaszfalak kiszedése, haladós, jó meló. Míg el nem jutottam a kéményig, ami csúnya is meg nehéz is. De kidöntöttem, plusz kétszer kivertem a biztosítékot, mert áramhoz csak annyit értek, hogy a két vezetéket össze nem szabad érinteni, ez ment is az esetek 99%ában. Este meg az emeletnek estem neki lámpafényben, ott sincs már sok fal, csak a bojlert kell leszerelni, meg a kádat kidobni az erkélyen. Andika közben ültetett virágokat, majd téglát és sittet hordott.
Egyre közelebb kerül az az időpont, amikor tudnunk kéne hogy mi hol lesz, mert ahhoz kell bekötni majd mindent.
